Gayle Forman: Ha maradnék (Ha maradnék 1.)

Cím: Ha maradnék

Szerző: Gayle Forman 

Fülszöveg: És te hogyan döntenél?

Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?

Kategóriák: halál, ifjúsági, lélektani, kortárs, romantikus, baleset

 Pontozás: 8/10

 Megjegyzés: Azért a filmnél jobb volt, de nem sokkal.

Első benyomás:

 Nagyon izgatottam fogtam neki az olvasásának, mivel már a film is nagyon tetszett és ahogy a legenda
is tartja, a könyv mindig jobb mint a film. Annak ellenére, hogy már tudtam mi lesz benne, nem olvastam kevesebb lelkesedéssel, sőt, még izgatottabb voltam tőle, mert alig vártam hogy olyan részleteket tudjak meg a könyvből, amiket a filmből nem tudtam meg. Szóval ha már láttad a filmet és emiatt vacilálsz, hogy elolvasd-e utólag a könyvet, hadd segítsek. Olvasd el nyugodtan, mert nem fogsz csalódni (vagyis remélem). Meg persze egy ilyen történetet érdemes ám mindkét oldalról tanulmányozni, ha már van rá lehetőség. 

 

A történetről:

 Sokkal részletesebben mutatja be az egész eseménysorozat leforgását, mint a film. A főhős érzelmeit ezerszer jobban adja át, és én sokkal közelebb is éreztem magamhoz minden egyes szereplőt így, a könyv elolvasása után, mint amikor csak a filmet láttam. Több szerepet kapnak fontos szereplők. Bár meg kell vallanom, kicsit régen láttam már a filmet. Mégsem volt olyan érzésem az olvasás közben, hogy az jobban tetszett volna. Ugyan látványosabb volt, mintha csak a képzeletemre hagyatkozhattam volna. 

 Most hogy ennyi időt szenteltem arra, hogy összehasonlítsam a filmet és a könyvet, beszélek egy kicsit a történetről végre. 

 Tele van érzelemmel, az egyszer biztos. De minden féle érzelem felbukkan itt- ott a könyvben. A haragtól, a csalódottságon át, egyenesen a bánatig, a gyászig, innen pedig szélsebesen a kétségbeesésig, a szeretetig, a félelemig és a reményig minden fellelhető. Számomra egy nagy érzelmi hullámvasút volt
az egész. Egyik oldalon még azt gondoltam, milyen aranyos, kellemes, érzelmes, aztán átlapoztam és belesüllyedtem a kétségbeesésbe és a félelembe. Ezek az élesváltások nagyon szükségesek voltak, már csak azért is, hogy megkedvelj mindenkit a visszaemlékezésekben, aztán visszacsöppenj a csúf valóságba, ami összefacsarja a szíved. 

Végkifejlet:

Szép, komplex, a lezárása is szép kerek lett, fenntartva a nagy kérdőjeleket. Mi lesz ezután mindenkivel? 

 Azért kap csak 8-ast a skálámon, mert elég sok töltelék oldal volt benne, amin néha kicsit nehezen rágtam át magam. Persze mindig kell a töltelékelés, hogy húzzuk az időt, de néhol számomra már túl erőltetett és elnyúzott volt. És azért is kapott 8-at, mert nem volt benne annyi plusz, amennyit vártam volna. Najó, ez az én butaságom volt, mert hatalmas EasterEgg-eket szerettem volna találni a könyvben és ennek köszönhetően túl nagy elvárásokkal álltam elé. 

 

Említésre méltó még:

  Nehéz volt a filmes szereplőkkel elképzelni az eseményeket, mivel a könyvben másképp néztek ki. És nagyon szeretném összeborzolni Teddy hajacskáját. 

 Már olvasom a második részt szóval, hamarosan azzal is jövök.