Állatfarm
George Orwell
| Oldalszám: | 134 oldal |
| Műfaj: | Klasszikus/Politikai |
| Kiolvasva: | 2026.07.29 |
| Értékelés: | ★ ★ ★ ★ ★ |
"Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztána disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó."
Előszó
George Orwell könyvei nagyon felkapottak lettek az elmúlt időben a feedemen. Már korábban is szemezgettem velük, mert igazi klasszikusok, de egészen addig, amíg nem kezdtem bele az Állatfarmba, nem értettem, miért ekkora a hipe körülötte. Persze így voltam Kafka Metamorfózisával is, de az igazság az, hogy sokszor szkeptikus vagyok, mert sokszor belefutottam már ebbe a hipe csapdába és mindig hatalmas csalódással járt.
Ami számomra nagyon kellemes volt, az mindenképp a könyv nyelvezete. Egyáltalán nem nehéz olvasni, nincs tele olyan nagy szavakkal és anekdotákkal, amit az ember nem is képes felfogni, mégis, a könyv üzenete nagyon fontos és szerencsére elég egyértelmű is. Őszintén az utóbbi időben nehéz lekötni a figyelmem, túlságosan tele van a fejem minden féle dologgal, de ez a könyv a könnyedségével és a játékosságával nagyon jól esett, valamint, még maradtam is valamivel utána.
A könyvről
Hirtelen azt sem tudom hol kezdjem. Természetesen elvártam a könyvtől, hogy jó legyen, tényleg nagy elvárásokkal álltam neki, de jócskán eleget is tett ennek. A történet könnyed, érthető és világos: az állatok szabadok akarnak lenni, saját maguknak termelni és a saját urukká szeretnének válni. Ezért hát ennek elérése érdekében egy tervet szőnek ki a hatalom megszerzésére. Viszont miután megszerzik az irányítást, beindulnak az események. Nem is telik sok időbe, amíg a munkamegosztás és az egyenlőség az állatok között felbomlik. De a lényeg nem az, hogy ez megtörténik, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan.
A könyv egy olyan komoly és összetett manipulációt és kontrollt mutat be, ami teljes mértékben releváns a történelemre visszavezetve. A malacok folyamatos önmagasztalása, a félelem megtartása és élénkítése annak érdekében, hogy senki ne tegyen fel kérdéseket, az állandó törvényváltoztatások, amelyeket teljesen fű alatt vezetnek be, majd úgy állítják be, mintha mindig is így lett volna, olyan szintű megtévesztés, amit soha az életemben nem gondoltam volna, hogy egy állatokról szóló könyvben fogok megtapasztalni.
Egyik pillanatról a másikra tehát a kommunizmusból komoly diktatúra alakult ki. És hogy az állatok miért nem léptek fel ez ellen? Mert folyamatosan ott lebegett a fejük fölött a múlt emléke, a nehézségek, a folyamatos kemény munka amiért cserébe nem járt jutalom, és ennek az emléknek olyan ereje volt, ami sakkban tartotta őket. Természetesen a vezetők sem hagyták egy percre sem, hogy elfelejtsék, milyen jó dolguk van most és milyen nagy kegyetlenségek várnának rájuk, ha úgy döntenének, hogy nem elégedettek a mostani helyzetükkel.
Végszó
Az Állatfarm egy olyan könyv, amit mindenkinek el kéne olvasnia (mostmár én is megerősítem ezt a gondolatot). Rövid, megkapó és főként nagyon tanulságos. Én személy szerint sem a politikáért, sem a történelemért nem rajongok, de mégis nagyon élvezhetőnek és érdekesnek találtam a könyvet, és biztos vagyok benne, hogy életem végéig magammal viszem a gondolatait.
